Az én dolgom

ez maradt: szép verseket írni anyánkról.
(vagy jókat.) ha meghalt, csak annál szebbeket.
kölcsönadni egyszer ezt a kék szorongást:
stricik a presszóból futtatott nőiket.

úgy ébredni egyszer, hogy volt egy slágerem,
hogy én vagyok az a faszi a tévéből,
aki. vagy felolvasásról. a könyvtárban
nők, akik épp eléggé ismeretlenek.

ne rágd a körmöd. én? hisz én sose rágtam,
az én dolgom az, hogy téged rágjalak.
megsózni jól a kávéd, lekapcsolni a villanyt,

ha félsz a sötétben. lábadra lépni és
eltaszítani: roppanj. nevetni rajta,
hogy ma rágásom tehetetlen tárgya vagy.

(Élet és Irodalom, 2012. december 14.)

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s